Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 5. Vince
Veszprém
16°C
2026. április 5. Vince
Veszprém
16°C

Középkori utazás a zene szárnyán

2011. február 10. 5:00 // Forrás: Zatkalik Peresztegi Virág
Dr. M. Tóth Antal kedden a 16. század végéig kalauzolta hallgatóságát a középkor zenéjében.

A korszak muzsikájával a legnevesebb európai és hazai komponisták műveinek meghallgatásán keresztül ismerkedtetett meg bennünket a VEAB zenetudományi munkabizottságának elnöke. Számára nincsenek letűnt korok, hiszen a zene nem más, mint olyasvalakinek az üzenete számunkra, akit elválaszt tőlünk tér és idő.

 

Köztudott az is – fejtegette dr. M. Tóth Antal –, hogy ha a zenészek meg akarnak tisztulni, az európai zeneművészet első, egységes stílusához, a gregorián dallamokhoz nyúlnak vissza. Ezt bizonyítja szerinte Kodály Zoltán egyik 20. századi műve is. A római egyház ősi, egyszólamú liturgikus énekeit már a IX. századtól írásban rögzítették. Mintegy száz évvel később a szertartások zenéjétől elkülönülten megjelentek a népénekek.

A középkor világi zenéjét a népi énekmondók, vándorénekesek dalai jelentették, melyek ma is élnek. Tinódi Sebestyén históriáinak dallamait szintén fellelhetjük napjaink muzsikusainál, például a nemrég elhunyt Cseh Tamás dalaiban is.

A középkor önálló hangszeres muzsikája a korabeli tánczene volt. A többszólamúság első jelei már az ezredforduló előtt megjelentek. A 14. századtól a zene szelleme, dallam- és formavilága új elemekkel gazdagodott. A korszak első jelentős képviselőjének, a francia Machaut-nak életműve átmenetet jelentett a közel 300 éves, több szakaszra osztható zenetörténeti korszakba, a reneszánszba. Mátyás király korában az énekelt zenével együtt virágzott a nemzeti sajátosságokat is mutató hangszeres tánczene. Az előadás végén belehallgattunk a reformációval kapcsolatos zenetörténeti események visszhangjaiba is.

Egy hónap múlva az érett reneszánsz mestereinek életművével, valamint részben már a barokk korhoz tartozó Monteverdi műveivel ismerkedhetnek meg, akik ellátogatnak a VMK 8-as termébe.

vehir.hu
további cikkek
A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. tegnap 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.